Barkácsoló kormánypártok...
Bartha Szabó József 2007. november 3. 11:11 gondola

Az Alkotmánybíróság megerősítette: házasság csak egy férfi és egy nő között lehet. Mindeközben tárgysorozatba vételre vár az SZDSZ krémje által benyújtott - Lex-melegnek becézett - parlamenti indítványa "az azonos neműek házasságkötéséhez szükséges jogi feltételek megteremtéséről." (Jegyzik: Gusztos Péter, Béki Gabriella, Eörsi Mátyás, Fodor Gábor, Horn Gábor, Kóka János, Magyar Bálint, Sándor Klára.)

Levélben kérte Sólyom László köztársasági elnököt a Társaság a Szabadságjogokért nevű szervezet, hogy ne írja alá, hanem kérjen előzetes normakontrollt a Polgári törvénykönyvet módosító, úgynevezett gyűlöletbeszéd-törvény ellen az Alkotmánybíróságtól. A jogvédő szervezet a szólás- és véleményszabadság aránytalan korlátozása miatt, szakmailag és jogpolitikai szempontból is elhibázottnak "pártpolitikai célokat szolgáló barkácsolásnak" tartja. Közleményük szerint, ha a köztársasági elnök mégis aláírja a törvénymódosítást, úgy ők fognak alkotmánybírósági indítványt előterjeszteni. Úgy vélik: ellentétes a jogállam követelményével, ahogyan a törvény az egyéni méltóság sérelméből levezeti a közösséget érő sértő megnyilvánulást, így "kvázi" a sérelem alanya. Továbbá a Ptk. általában is személyhez fűződő jogokat véd, a módosítás után azonban nem lesz egyértelmű, kit ért támadás. (A kisebbségi jogokat illetően az EU-ban uralkodó "individualista", felfogása szerint sérelem csak egyénként érhet valakit, közösség nevében nem indítható eljárás, - a "kollektivista" viszont ellenkezőképpen gondolkodik.) A jogvédők úgy vélik, bizonytalanságot kelt a "kisebbségben lévő kör" meghatározása is.

(A Polgári törvénykönyv gyűlöletbeszéddel kapcsolatos módosítása értelmében a személyhez fűződő jog sérelmét jelenti különösen az a nyilvános, súlyosan sértő magatartás, amely faji hovatartozásra, nemzeti vagy etnikai kisebbséghez való tartozásra, vallási vagy világnézeti meggyőződésre, szexuális irányultságra, nemi identitásra vagy a személyiség más lényegi vonására irányul, és emberek e vonással rendelkező, a társadalmon belül kisebbségben lévő körére vonatkozik. Az Országgyűlés hétfőn 184 igen, 131 nem és 11 tartózkodás mellett fogadta el a törvénymódosítást, mely szerint akkor is pert lehet indítani, ha nem meghatározott és beazonosítható személy ellen irányul a jogsértés, bárki felléphet, aki megszólítva érzi magát, az érdekeiket képviselő civil szervezetek is pert indíthatnak. A módosítás 90 napos jogvesztő határidőt tartalmaz a perindítás vonatkozásában.)

Sólyom László még nem döntötte el, hogy aláírja, vagy visszaküldi-e az Országgyűlésnek a gyűlöletbeszéddel kapcsolatos törvénymódosítást - nyilatkozta a Köztársasági Elnöki Hivatal Stratégiai és Kommunikációs Főosztályának vezetője. Kumin Ferenc hozzátette: a köztársasági elnökhöz kedden érkezett meg a Polgári Törvénykönyv ide vonatkozó részeinek kiegészítése. Az államfő minden jogszabályt, így ezt is alkotmányossági szempontból fogja megvizsgálni. Erre a köztársasági elnöknek 15 napja van.

A szocialisták szerint államfő korábbi megnyilvánulásai alapján van esélye annak, hogy Sólyom László előzetes normakontrollt kér. Az MSZP frakciója ennek ellenére a továbbra is kitart amellett, hogy ezt a kérdést a Büntető Törvénykönyvben is szabályozzák. A Btk.-módosítást - két év szabadságvesztéssel büntetné a sértő megnyilvánulást - szeretnék, ha minél előbb a plenáris ülés napirendjére tűzni. A dolog pikantériája "csupán" annyi: az Alkotmánybíróság a büntetőjogi szankcionálást korábbi ítéleteivel már kizárta.

Az Alkotmánybíróság 2007. november 5-6 -i teljes ülésének napirendje a gondola honlapján