|
Állatvédelm Tv. 1 rész
2009.11.13. 13:44
Állatvédelmi tv. I-II. fejezet
Az Állatvédelmi Törvény szövege, indoklása és végrehajtási rendeletei
Tartalom
1. 1998. évi XXVIII. Tv., AZ ÁLLATOK VÉDELMÉROL ÉS KÍMÉLETÉRŐL
2. 243/1998 (XII.31.) Kormányrendelet, az állatkísérletek végzéséről
3. 244/1998 (XII.31.) Kormányrendelet, az állatvédelmi bírságról
4. 245/1998 (XII.31.) Kormányrendelet, a települési önkormányzat jegyzőjének az állatok védelmével, valamint az állatok nyilvántartásával kapcsolatos egyes
feladat és hatásköreiről
5. 8/1999 (VIII.13.) KÖM-FVM-NKÖM-BM rendelet, a veszélyes állatok tartásáról
6. 9/1999 (I.27.) FVM rendelet, a vágóállatok leölésének állatvédelmi szabályairól
7. 10/1999 (I.27.) FVM rendelet, az állatvédelmi tanácsadó testületrol
8. 13/1999 KHVM-FVM rendelet, az állatszállításról
9. 32/1999 (III.31.) FVM rendelet, a mezogazdasági haszonállatok tartásának
állatvédelmi szabályairól
10. 36/1999 (IV.2.) FVM-KÖM-GM rendelet, a kísérleti állatok tenyésztésének,
tartásának, szállításának stb. szabályairól
ÁLLATVÉDELMI TÖRVÉNY ÉS VÉGREHAJTÁSI RENDELETEK
1998. évi XXVIII. TÖRVÉNY az állatok védelmérol és kíméletéről
AZ ORSZÁGGYULÉS
– annak tudatában, hogy az állatok érezni, szenvedni és örülni képes élolények, tiszteletben tartásuk, jó közérzetük biztosítása minden ember erkölcsi kötelessége,
– elismerve azt a megkülönböztetetten nagy értéket, amelyet az állatvilág egésze és annak egyedei jelentenek az emberiség számára,
– kifejezve azon szándékát, hogy a Magyar Köztársaság tevékeny módon részt vállaljon az állatok védelme és kímélete érdekében kifejtett nemzetközi erőfeszítésekbol, az állatok ésszerű védelmének és kíméletének biztosítása érdekében az alábbi törvényt alkotja:
I. fejezet
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
A törvény célja
1. § E törvény célja, hogy elosegítse az állatvilág egyedeinek védelmét, fokozza az emberek felelosségtudatát az
állatokkal való kíméletes bánásmód érdekében, valamint meghatározza az állatok védelmének alapveto szabályait.
A törvény hatálya
2. § E törvény hatálya kiterjed:
(1) a) a gazdasági haszon céljából tartott, igénybe vett állatokra;
b) a kutatási-kísérleti célra szolgáló állatokra, a vizsgálati és az oltóanyagtermelés céljából tartott állatokra, a génbankként kezelt, valamint a tudományos ismeretterjesztés és az oktatási demonstráció céljából tartott állatokra;
c) a verseny- és sportcélra tartott állatokra;
d) a pásztorebekre, az orzo-, védo-, mento-, vakvezeto, jelzo- és terápiás kutyákra;
e) a vadászatra alkalmazott állatokra, ha jogszabály másképpen nem rendelkezik;
f) a mutatványos vagy egyéb bemutatási célra szolgáló állatokra;
g) a fegyveres erok, a rendvédelmi szervek, a nemzetbiztonsági szolgálatok és a közfeladatokat ellátó
orszolgálatok feladatainak ellátását szolgáló állatokra;
h) a kedvtelésbol tartott állatokra;
i) a veszélyes állatokra, a háziasított állatok gazdátlan egyedeire (kóborállat), az állatkertekben, a vadaskertekben és a vadasparkokban élo (tenyészo) állatokra, továbbá a vadon élo fajok bármilyen célból fogva tartott egyedeire, ha külön jogszabály másként nem rendelkezik.
(2) A vadászható vadfajokra, valamint a halászható, horgászható halfajokra és a természetvédelmi oltalom alatt álló, illetoleg a nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá tartozó állatokra külön jogszabályok rendelkezései vonatkoznak.
Alapfogalmak
3. § E törvény alkalmazásában:
1. állattartó: az a személy, aki az állattal rendelkezni jogosult;
2. állat károsítása: az állat testi épségének, szervezetének, pszichikai állapotának vagy viselkedésének tartós, hátrányos megváltoztatása;
3. állatkert: olyan állandó létesítmény, amely azzal a céllal létesült, hogy az ismeretterjesztést és az oktatásnevelést az élo állatok tudományos alapon álló bemutatásával elosegítse, illetve részt vegyen a veszélyeztetett fajok fenntartásában;
(1 A törvényt az Országgyulés az 1998. március 16-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 1998. április 1., a hatálybalépés napja: 1999. január 1. Megjelent a Magyar Közlöny 1998/28. számában (2407-2414. o.)
4. állatkínzás: az állat szükségtelen, fájdalmat okozó bántalmazása, vagy olyan hatást eredményezo beavatkozás, bánásmód, valamint szükségleteinek olyan mértéku korlátozása, amely tartós félelmet vagy egészségkárosodást okozhat, továbbá az öröklodo betegségben szenvedo – nem kísérleti célra szánt – állategyed tenyésztése, szaporítása;
5. állatpanzió: olyan intézmény, amely díjazás ellenében vállalja állat meghatározott idore szóló megorzését, felelosséget vállalva annak jó gazda gondosságával történo tartásáért, egészségéért, valamint az állatok és a környezetükben lévo emberek biztonságáért;
6. állatmenhely: olyan intézmény a gazdátlan állat ideiglenes vagy állandó elhelyezésére, amely tevékenységét ellenszolgáltatás nélkül látja el (az elkobzott vagy ideiglenesen megfigyelés alatt tartott állat tartásáról külön jogszabály rendelkezik);
7. beavatkozás az állaton:az állat fizikai, élettani vagy pszichikai állapotának megváltoztatása;
8. jó gazda gondossága: az az emberi tevékenység, amely arra irányul, hogy az állat számára olyan
életkörülményeket biztosítson, amely az annak fajára, fajtájára és nemére, korára jellemzo fizikai, élettani, tenyésztési és etológiai sajátosságainak, egészségi állapotának megfelel, tartási, takarmányozási igényeit kielégíti (elhelyezés, táplálás, gyógykezelés, tisztán tartás, nyugalom, gondozás, kiképzés, nevelés, felügyelet).
II. fejezet
AZ ÁLLAT VÉDELMÉNEK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI
Az állat tartásának általános szabályai
4. § (1) Az állattartó köteles a jó gazda gondosságával eljárni, az állat fajának, fajtájának és élettani
szükségleteinek megfelelo életfeltételekrol gondoskodni.
(2) Az állat életfeltételeinek kialakításánál tekintettel kell lenni korára, nemére és élettani állapotára. Biztosítani kell az egymásra veszélyt jelento, egymást nyugtalanító állatok elkülönített tartását.
(3) Az állattartónak gondoskodnia kell az állat igényeinek megfelelo rendszeres, de legalább napi egyszeri ellenorzésérol.
5. § (1) Az állattartó gondoskodni köteles a állat megfelelo és biztonságos elhelyezésérol, szökésének
megakadályozásáról.
(2) A megkötve tartott vagy mozgásában egyéb módon korlátozott állat számára is biztosítani kell a zavartalan pihenés és a sérülésmentes mozgás lehetoségét.
(3) A szabadban tartott állatot védeni kell a kedvezotlen idojárás káros hatásaitól és természetes ellenségeitol. Az állandóan bezárva tartott állat számára tartója köteles megfelelo mozgásteret biztosító férohelyrol gondoskodni.
(4) A kedvtelésbol tartott állat ürülékét az állattartó a közterületrol köteles eltávolítani.
(5) A gazdasági haszon céljából tartott állat tartása során elonyben kell részesíteni az állatkímélo technológiákat.
Az állat kímélete, az állatkínzás tilalma
6. § (1) Az állatot nem szabad:
a) kínozni,
b) emberre vagy állatra uszítani, illetoleg állatviadalra idomítani,
c) kényszertakarmányozásra fogni, kivéve az egészségügyi megfontolásból való kényszeru táplálás esetét,
d) a kíméletét nem biztosító módon mozgatni és szállítani, elhelyezni,
e) a teljesítoképességét felismerhetoen meghaladó teljesítményre kényszeríteni,
f) természetellenes és önpusztító tevékenységre szoktatni.
(2) Az (1) bekezdés a) pontja nem terjed ki az érett libatoll házilagos vagy az engedélyezett technológia szerint végzett tépésére, illetve c) pontja a házilagos vagy az engedélyezett technológia szerinti liba- és kacsatömésre.
(3) A 2. § f) pontjában meghatározott állatok esetében az (1) bekezdés b) pontját a külön törvényben meghatározott eltéréssel kell alkalmazni.
7. § (1) Tilos az állat fizikai, pszichikai állapotának olyan kipróbáltatása, küzdelemre késztetése egy másik állattal vagy emberrel, amely sérülést vagy halált okoz (a továbbiakban együtt: állatviadal). Tilos az állatviadal szervezése,tartása, továbbá a állatviadalra fogadás szervezése, az állatviadalon való közremuködés, részvétel, fogadáskötés.
(2) Tilos állatviadal céljára
a) állatot tartani, tenyészteni, kiképezni, idomítani, valamint más személynek átadni vagy forgalmazni;
b) építményt vagy földterületet, anyagi eszközt más személy rendelkezésére bocsátani.
(3) Az (1) bekezdésben foglalt tilalom nem vonatkozik a vadászatra alkalmazott állatnak külön jogszabály alapján történo kiképzésére, vadászaton való alkalmazására.
8. § Az ember környezetében tartott állat, valamint a veszélyes állat tulajdonjogával, tartásával felhagyni nem szabad. Az állat eluzése, elhagyása vagy kitétele tilos.
Beavatkozás az állaton
9. § (1) Az állaton fájdalommal vagy károsodással járó beavatkozást – az állattartók körében szokásos, vagy az állat érdekében szükséges azonnali beavatkozások kivételével – kizárólag szakirányú végzettséggel vagy gyakorlattal rendelkezo személy végezhet.
(2) Beavatkozás érzéstelenítés nélkül csak akkor végezheto, ha az érzéstelenítés, illetoleg az ehhez szükséges rögzítés legalább akkora fájdalommal járna mint a beavatkozás. A gazdasági haszon céljából tartott állaton érzéstelenítés nélkül végezheto beavatkozásokról külön jogszabály rendelkezik.
(3) Az állatkísérletekrol e törvény külön szabályai rendelkeznek.
10. § (1) Az állat küllemének megváltoztatása érdekében, továbbá más, nem az állat egészsége vagy késobbi egészségkárosodásának megelozése céljából történo sebészeti beavatkozás – az ivartalanítás és a fajtajelleg fenntartása kivételével – nem végezheto.
(2) Az állat megjelölésénél az állat számára legkisebb fájdalommal járó – külön jogszabályban meghatározott – megoldást kell alkalmazni.
Az állat életének kioltása
11. § Az állat életét elfogadható ok vagy körülmény nélkül kioltani nem szabad. Elfogadható oknak, körülménynek minosül különösen az élelmezési cél, a prém termelése, az állományszabályozás, a gyógyíthatatlan betegség, sérülés, a fertozésveszély, a kártevok irtása, a másként el nem hárítható támadás megakadályozása, a tudományos kutatás.
12. § (1) Az állat életének kioltása a
(2) bekezdésben foglaltak kivételével kizárólag kábítás után történhet.
(2) A kábítási kötelezettség nem vonatkozik a gerinctelen állatokra, a háztartásban élelmezési célra levágott baromfira, nyúlra, valamint arra az esetre, ha az állat életének kioltását szükséghelyzet indokolja. Ezekben az esetekben is gondoskodni kell azonban arról, hogy az állat életének kioltása szakszeru gyorsasággal és a legkisebb szenvedéssel járjon.
(3) Külön jogszabály rendelkezik az állati élet olyan módon történő kioltásáról, amelynél az előzetes kábítás nem kötelezo, ha az eljárás azonnali teljes öntudatvesztést és érzéketlenséget vagy halált okoz.
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
