|
Állatvédelmi Tv. 2. rész
2009.11.13. 13:47
Állatvédelmi tv. III-IV. fejezet
III. fejezet
EGYES ÁLLATOK VÉDELMÉNEK KÜLÖN SZABÁLYAI
A vágóállat tartása és kímélete
13. § A 1318.
§-okban foglalt rendelkezések a vágóállatok kíméletére terjednek ki. A vágóállatok körét külön
jogszabály állapítja meg.
14. § (1) A vágóhídnak – kivéve a nyúl-, a prémesállat-, valamint a baromfivágóhidakat – rendelkeznie kell etető és itatóvályúval felszerelt, szükség esetén az állatok megkötéséhez szükséges eszközökkel is ellátott fedett területtel.
(2) A fajából, nemébol, életkorából adódóan, vagy egyéb okból egymással szemben ellenségesen viselkedo állatokat egymástól el kell különíteni.
15. § Ha az állatot a vágóhídra érkezését követoen nem vágják le azonnal, úgy várakoztatása idejére biztosítani kell ellátását és nyugodt pihenését.
16. § A vágóhídon a vágóállat állapotát és egészségét a megérkezéskor, a várakoztatott állatot pedig szükség szerint ellenorizni kell. A beteg, elgyengült vagy sérült állatot haladéktalanul el kell különíteni, és gondoskodni kell elkülönített levágásáról.
17. § A kábítás nélküli állatvágás esetén az állatot levágás elott úgy kell lefogni, amely alkalmas arra, hogy az megkímélje minden elkerülheto fájdalomtól.
18. § A kábításnak olyan érzéketlenségi állapotot kell eloidéznie, amely addig tart, amíg a levágást követoen az állat ki nem vérzik.
19. § Az állat vágására külön jogszabály eltéroen rendelkezhet a következo esetekben:
a) szárnyas állat és nyúl vágása, azonnali halált okozó módszerrel;
b) kényszervágás, ha a kábításra nincs lehetoség;
c) prémes állatok, tenyésztett vad leölése;
d) rituális vágás.
A veszélyes állat tartása
20. § (1) Veszélyes állat tartása, országba történo behozatala elozetes hatósági engedélyhez kötött.
(2) A természetvédelmi oltalom alatt nem álló, illetoleg a nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá nem tartozó veszélyes állat tartására a tervezett tartás helye szerint illetékes települési, fovárosban a kerületi önkormányzat jegyzoje (a továbbiakban: jegyzo) – az állat-egészségügyi hatóság és a természetvédelem illetékes állami szervének a szakhatósági hozzájárulásával – adhat engedélyt. Az engedély kizárólag abban az esetben adható meg, ha a tartás a környezet nyugalmát és biztonságát nem sérti vagy nem veszélyezteti, és az egyed tartási feltételei – ideértve a tartáshoz szükséges szakismeretet is – biztosítottak. Az engedélyben – ha az állat azonosíthatósága megoldható – rendelkezni kell a veszélyes állat azonosíthatóságának módjáról.
(3) A természetvédelmi oltalom alatt álló, illetoleg a nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá tartozó veszélyes állatok tartását a természetvédelem illetékes állami szerve engedélyezi, a tervezett tartás helye szerint illetékes jegyzo szakhatósági hozzájárulásával.
(4) A veszélyes állat tartási helyéül szolgáló ingatlanon, ingatlanrészen az állat fajának feltüntetésével a veszélyre felhívó jól látható tartós jelzést kell elhelyezni.
(5) Az állattartó veszélyes állatát közterületen csak átmenetileg, közvetlen és állandó felügyelettel, ember és állat életét, testi épségét nem veszélyeztetve tarthatja.
(6) A veszélyes állat tartójának gondoskodnia kell arról, hogy az állat közterületre vagy más magánterületre ne juthasson be. Ennek hiányában tartási engedély nem adható.
(7) A veszélyes állat tartását jogszabály vagy hatósági határozat megtilthatja, illetve feltételekhez kötheti. A veszélyes állatok körét és tartásuk feltételeit, a veszélyes állattá nyilvánítás feltételeit külön jogszabály állapítja meg.
21. § (1) A természetvédelmi oltalom alatt nem álló, illetoleg a nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá nem tartozó veszélyes állatnak az országba való behozatalához a tervezett tartás helye szerint illetékes jegyzo elozetes tartási engedélye szükséges. A jegyzo az engedélyt az állategészségügyi hatóságnak és a természetvédelem illetékes állami területi szervének szakhatósági hozzájárulásával adja ki. A jegyzo határozatát az illetékes rendorhatóságnak megküldi.
(2) A természetvédelmi oltalom alatt álló, illetoleg a nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá tartozó veszélyes állatok országba való behozatalát a természetvédelem illetékes állami szerve engedélyezi, a tervezett tartás helye szerint illetékes jegyzo hozzájárulásával.
22. § (1) Veszélyes állat elidegenítése, felügyeletének átengedése hatósági engedélyhez kötött. Az engedélyezésre a veszélyes állat tartásának engedélyezésére vonatkozó szabályokat kell megfeleloen alkalmazni.
(2) A veszélyes állat tartója a veszélyes állat
a) eltunését a jegyzonek és a rendorhatóságnak, a természetvédelmi oltalom alatt álló, illetoleg a nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá tartozó veszélyes állat esetében a természetvédelem illetékes állami szervének is,
b) elhullását a jegyzonek és az állatorvosnak köteles bejelenteni.
23. § Ha a veszélyes állat tartója az engedély feltételeitol eltér, a jegyzo – a tulajdonos költségére, a feltételek biztosításáig – a veszélyes állat állatkertbe vagy más megfelelo helyre való szállítását rendelheti el. Ha az állattartó gondoskodik a feltételek biztosításáról, úgy a veszélyes állatot részére vissza kell adni, ellenkezo esetben tole az engedélyt vissza kell vonni, és költségére intézkedni kell a veszélyes állat végleges elhelyezése iránt.
24. § A veszélyes állat tartójának felelosségére a Polgári Törvénykönyvnek a fokozott veszéllyel járó tevékenységet folytatókra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.
IV. fejezet
AZ ÁLLATKÍSÉRLET VÉGZÉSÉNEK ALAPVETO FELTÉTELEI
Az állatkísérlet általános szabályai
25. § (1) E törvény alkalmazásában állatkísérlet a gerinces állatnak – meghatározott céllal és módon végzett – fájdalmat, szenvedést, nélkülözést vagy egészségkárosító hatást, tartós idegi megterhelést okozó beavatkozás. Külön jogszabály feltételeket állapíthat meg a nem gerinces állaton végzett kísérletre is.
(2) Állatkísérlet kizárólag nyilvántartásba vett intézményben és engedély alapján végezheto.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott engedély eseti vagy általános érvényu.
(4) Az állatkísérlethez engedély abban az esetben adható, ha az emberi vagy állati betegségek megelozéséhez, felismeréséhez, gyógyításához, oktatási, igazságszolgáltatási, valamint egyéb tudományos cél eléréséhez szükséges.
(5) Az engedélyezés során – a kérelmezo által benyújtott dokumentáció, továbbá a földmuvelésügyi miniszter (a továbbiakban: miniszter) által felkért szakértoi testület véleménye alapján – különösen a következo szempontokat kell figyelembe venni:
a) a hazai eloírásoknak megfelelo más hazai vagy külföldi adat nem hozzáférheto;
b) a tervezett kísérlettol újabb eredmény várható, vagy az a korábbi kísérletek eredményének ellenorzésére felhasználható;
c) a kísérlet módszere korszeru;
d) a kísérlet személyi és tárgyi feltételei rendelkezésre állnak.
(6) Szépítoszer, dohány- és egyéb élvezeti cikk, valamint fegyver, ennek alkatrésze, továbbá loszer eloállítása céljából tervezett kísérletre engedély nem adható.
26. § Az állatkísérlet helyettesítése céljából – amennyiben más megfelelo módszer is hozzáférheto – olyan tudományos eljárást kell alkalmazni, amely nem igényel élo állaton végzett kísérletet.
27. § (1) Az állatkísérlet során felhasznált állatok számát a feltétlenül szükséges mértékre kell csökkenteni. Azt a vizsgálati módszert kell választani, amely eloreláthatóan a legkisebb fájdalom okozásával, illetoleg legkisebb élettani, idegi vagy viselkedési károsodás mellett végezheto el.
(2) Az állatkísérletrol és az állatot ért beavatkozásról részletes jegyzokönyvet kell felvenni.
28. § (1) Az állatkísérletet általános vagy helyi érzéstelenítéssel, fájdalomcsillapítással, avagy más, az idegi megrázkódtatást, fájdalmat, szenvedést vagy az állat kárásodását kizáró módszerrel kell végezni, kivéve, ha ezek alkalmazása a kísérleti állat számára nagyobb megterheléssel járna, mint mellozésük, illetoleg a kísérlet eredményét értékelhetetlenné tenné.
(2) Az (1) bekezdésben felsorolt módszerek alkalmazása nélkül végzett tartós vagy súlyos szenvedéssel járó kísérlet ugyanazon az állaton ismételten nem végezheto.
29. § (1) Az állatkísérlet alatt és után az állat megfelelo tartását, ellátását, gondozását és folyamatos egészségügyi ellátását biztosítani kell.
(2) Az állatkísérlet befejezésével a véglegesen vagy súlyosan károsodott állat életét kíméletesen ki kell oltani.
(3) Az életben hagyott állat gondozásáról, ellátásáról, elhelyezésérol a kísérletet végzo intézmény köteles
gondoskodni.
30. § (1) Állatkísérlet kizárólag olyan felelos személy vezetésével végezheto, aki külön jogszabályban
meghatározott végzettséggel és gyakorlattal rendelkezik, és ismeri az állatkísérletek etikai elveit, jogi szabályait.
(2) Állatkísérletet az végezhet, a kísérleti állatot az gondozhatja, felügyelheti, aki erre képesíto oktatásban
részesült.
(3) Állatkísérlet végzésre – ha csak az oktatás céljából más nem következik – oktatási intézményben senki sem kötelezheto.
31. § (1) Kísérleti célra állatot tenyészteni (szaporítani), tartani, szállítani, valamint forgalomba hozni a tartás helye szerinti állat-egészségügyi hatóság engedélyével szabad.
(2) Kísérlet céljára – eseti engedély hiányában – kizárólag az e célra tenyésztett állatot szabad felhasználni. Háziasított állat kóbor egyedét kísérlet céljára felhasználni nem szabad, kivéve a külön jogszabályban meghatározott, ember- és állatgyógyászati, valamint az ilyen oktatási célú felsooktatásban történo felhasználást.
(3) Az (1) bekezdésben megjelölt tevékenységet az a személy folytathatja, aki szakirányú végzettséggel, megfelelo gyakorlattal rendelkezik.
(4) Az (1) bekezdésben megjelölt szerv a kísérleti állatot tenyésztot, forgalmazót, szállítót, valamnint a tenyészto létesítményt nyilvántartásba veszi. A nyilvántartásban meg kell jelölni azt a létesítménynél alkalmazott felelos személyt, aki a telephelyen alkalmas a kísérleti állatállomány megfelelo ellátására.
Az állatkísérletek engedélyezése
32. § (1) Az állatkísérlet iránti kérelemben meg kell jelölni azokat a tudományosan megalapozott indokokat,
amelyek az állatkísérletet szükségessé teszik.
(2) Az engedélyezo okiratban – az engedélyezés indokain túlmenoen – meg kell határozni annak idobeli hatályát
is.
(3) Az állat-egészségügyi hatóság végzi:
a) az állatkísérlet engedélyezését,
b) az állatkísérlet végzésére jogosultak nyilvántartását.
33. § Az állatkísérlet végzésére feljogosított és nyilvántartott intézményben munkahelyi állatkísérleti bizottságot (a továbbiakban: MÁB) kell létrehozni és muködtetni. A MÁB tagjait a intézmény vezetoje nevezi ki. A MÁB ügyrendjét maga állapítja meg.
34. § (1) A MÁB feladata az intézmény
a) állatkísérleti szabályzatának (etikai kódexének) elkészítése;
b) állatkísérleti szabályzata végrehajtásának ellenorzése;
c) állatkísérleteinek szakmai-etikai felügyelete.
A MÁB feladata továbbá az intézményben az állatkísérlet végzésére jogosult személyek oktatásának, képzésének szervezése.
(2) A MÁB az intézmény belso állatkísérleti szabályozásának megsértése esetén jogosult – az állat-egészségügyi hatóság egyideju értesítése mellett – a kísérlet azonnali leállítására.
35. § Az állatkísérlet végzésének részletes szabályait külön jogszabály állapítja meg.
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
