|
Állatvédelmi Tv. 5. rész
2009.11.13. 13:53
RÉSZLETES INDOKOLÁS
A törvény célja
A törvény - a preambulumában foglalt erkölcsi indítékok és megfontoálsok alapján - meghatározza azokat a célokat (az állategyedek megóvása, védelme, kímélete), amelyek a törvény megalkotását szükségessé teszi k.
Az 1. §-hoz
A törvény elsodleges célja: az állatvilág megorzése, egyedeinek ésszeru és hatékony védelme, tudomnáyosan megalapozott hasznosítása, valamint az állatvédelem szabályainak megalapozása. A rendelkezés elotérbe helyezi az embereknek az állatvilág egyedeivel szemben fennálló kötelességérzetét.
A törvény hatálya
A törvény az állategyedek jól körülhatárolható csoportjaira tartalmaz alapveto rendelkezéseket. A felsorolás szinte teljes köru, a szakirodalomban elfogadott, korszeru osztályozást tartalma z.
A 2. §-hoz
A tervezett törvényi szabályozás hatálya kiterjed - többek között - a gazdasági haszonállatokra, a kutatási-kísérleti célra szolgáló, a sportcélra, a bemutatásra, valamint a kedvtelésbol tartott állatokra; a törvény védelme alá kerülnek a pásztorebek, a postagalambok stb., valamint a fegyveres erok és a rendvédelmi szervek szolgálati célból tartoátltl atai is.
A 3. §-hoz
Ez a rendelkezés legális definíciót ad egyes, a törvényben meghatározó jelentoségu fogalmakra (állattartó, az állat károsítása, beavatkozás az állaton stb.). Ez a törvény egységes értelmezésének megkönnyítése, az egyértelmuség miatt szükséges.
Az állatkínzás definíciója igen fontos a szabályozás szempontjából, várhatóan ez az a kategória, amely a végrehajtás során elsosorban reflektorfénybe kerül.
A felsorolásból is jól látható, hogy ez egy igen összetett magatartási csoport: az átlloak ellen irányuló, fájdalmat okozó magatartás is beletartozik, de az állatra nézve súlyos következménnyel járó nem megfelelo gondoskodás is. A kedvtelésbol tartott állatok esetében gyakori a túltenyésztett, különleges állat, mint "tenyésztési eredmény",m aely állat már nem egészséges, valamilyen szervi bántalomban szenved, továbbá vannak betegségek, testi hibák, amelyek öröklodnek. Ezekre vonatkozik a tenyésztési, szaporítási tilalom .
Az állatok tartásának általános szabályai
Ez a fejezet valamennyi állattartóra kiterjedo kötelezettségeket ír elo. Az itt található rendelkezéseknek minden állategyed vonatkozásában érvényesülniük szükséges .
A 4-5. §-hoz
Ezek a rendelkezések foként az állatok megfelelo életfeltételeinek biztosítására tartalmaznak eloírásoakt. E körben garanciális szabály: az állatok elhelyezésénél figyelemmel kell lenni azok élettani igényeire. Alapveto feltétel az állatok tartásánál a korszeru higiéniai követelmények megléte is .
Az állatvilág egyedeinek ökológiai egyenértékuségébol is adóódan szükséges az állattartás közös szabályainak- az állattartás minimumának - meghatározása. Más oldalról megközelítve ezek a normák jelentik az emberi bánásmód, az emberi felelosség legalacsonyabb szintjét. Ezen általános eloírásokra épülnek rá az egyeás llatfajokra és fajtákra vonatkozó speciális szabályok.
Az állattartó kötelezettségekkel tartozik az állatokkal szemben, azokról gondoskodni köteles. A napi legalább egyszeri ellenorzési kötelezettség azt szolgálja, hogy hosszabb ideig ne maradhassanak aázl latok felügyelet nélkül. Az állatkímélo technológia a természetszeru tartást, elsosorban a mozgási szabadságot és a fajra jellemzo viselkedési szokások gyakorlásának lehetoségét jelenti .
Az állat kímélete, az állatkínzás tilalma
A 6-8. §-hoz
A törvény e rendelkezése az állat kíméletét hivatott biztosítani, megfogalmazva egyben az állatkínzás tényállási elemeit is. Ennek megfeleloen az állatot nem szabad kínozni, emberre vagy állatra uszítani és
kényszertakarmányozásra fogni. A kényszertakarmányozás al ókl ivételt jelent az egészségügyi megfontolásból való kényszeru táplálás, valamint a házilagos lib-a és kacsatömés. Ez utóbbiakat gazdaság-iszociális megfontolások teszik indokolttá, ezen túlmenoen az ilyen fajta tevékenység ellenorzése kétséges lehet. Nemm inosül állatkínzásnak az érett libatoll házilagos tépése sem, hasonló megfontolások alapján .
A fegyveres erok, a rendvédelmi szervek, a nemzetbiztonsági szolgálatok és a közfeladatokat ellátó orszolgálatok feladatainak ellátását szolgáló állatok esetében - e szervezetek hatékony munkavégzése végett - az emberre vagy állatra uszítás tilalmát a külön törvényben meghatározott eltéréssel kell alkalmazni.
Garanciális állatkíméleti szabály: az emberi környezethez szokott állat, valamint a veszélyes állat tulajdnojogával, tartásával felhagyni nem szabad. Ez a rendelkezés elsosorban, az állattartó erkölcsi fogantatású kötelezettségét hivatott jogilag is megalapozni.
Beavatkozás az állaton
A 9. §-hoz
Az állat kíméletét hivatott elomozdítani az a szabály, mely szer int fájdalommal vagy károsodással járó beavatkozást kizárólag szakirányú végzettséggel vagy gyakorlattal rendelkezo személy végezhet. Ez alól kivételt jelent az állat érdekében szükséges azonnali beavatkozás. A beavatkozásnál általában érzéstelenítést ke lallkalmazni. Ez akkor mellozheto, ha az érzéstelenítés, illetve az ehhez szükséges rögzítés legalább akkora fájdalommal járna, mint a beavatkozás.
A 10. §-hoz
Az állat küllemének megváltoztatása érdekében sebészeti beavatkozás nem foganatosítható, a fajjtealleg megorzése és az ivartalanítás kivételével. Az állat szokásos megjelölésénél a legkisebb fájdalommal járó megoldást kell alkalmazni.
Az állat életének kioltása
A 11. §-hoz
Az állat életét elfogadható ok vagy körülmény nélkül kioltani tilos. Az "elfo gadható" ok, körülmény tartalma szinte kimeríthetetlen, mindenekelott az étkezés, az állományszabályozás, a gyógyíthatatlan betegség, a fertozésveszély, az állat másként el nem hárítható támadásának megakadályozása sorolható e körbe. Elfogadható oknak misnüol a tudományos kutatás is.
A 12. §-hoz
Az állat levágása vagy kiirtása elsodlegesen kábítás után történhet. A kábítási kötelezettség nem vonatkozik a háztartások körében, étkezési céllal végzett baromfi - és nyúlvágásra. Természetszeruleg kábítás nélkül oltható ki az állat élete szükséghelyzet esetén is. Külön jogszabály rendelkezhet olyan módszerekrol, amelyek az állat azonnali öntudatvesztését vagy halálát okozzák.
A vágóállat tartása és kímélete
A 13-15. §-hoz
A törvény alkalmazása szempontjából vágóállatnak minosül a házi egypatás, a kérodzo, a sertés, a nyúl, a prémes állat és a baromfi.
A nemzetközi gyakorlat által követett alapveto feltétel, hogy a vágóhídnak rendelkeznie kell ete-to és itatóvályúval ellátott istállóval. Az istállózás során egymástól el kell különíteni az egymással szemben ellenségesen viselkedo állatokat.
Ha az állatot a vágóhídra érkezésekor azonnal nem vágják le, úgy számára nyugodt pihenést és ivóvizet kell biztosítani. Gondoskodni kell a vágóállat mérsékelt mennyiségu takarmán yozásáról is.
A 16. §-hoz
Ez a rendelkezés a vágóállat ellenorzésérol szól. A beteg, elgyengült vagy sérült állatot haladéktalanul le kell vágni. Ha az állatvágás nyomban nem foganatosítható, úgy az állatot el kell különíteni, és állapotát a szükségesh ekzépest ellenorizni szükséges.
A 17-18. §-hoz
Ha az állatot kábítás nélkül vágják le, úgy azt olyan eszközzel kell lefogni, amely kelloen kíméletes. Az egyébként kötelezo kábításnak olyan érzéketlenségi állapotot kell eloidéznie, amely az állat kivérzéségi tart.
A 19. §-hoz
Külön jogszabály egyes állatok vágására eltéro feltételeket állapíthat meg. Ezen körbe tartozik a szárnyas állat és a nyúl vágása, amennyiben az azonnali halált okozó módszerrel valósul meg. Eltérés lehetséges a kényszervágás, valamint a rituális vágás esetén is.
A veszélyes állat tartása
A 20-22. §-hoz
Természetvédelmi oltalom alatt nem álló veszélyes állat tartására a tervezett tartás helye szerint illetékes jegyzo, más esetben a természetvédelmi hatóság adhat engedélyt. Engedély a bban az esetben adható, ha a tartás a köznyugalmat és -biztonságot nem sérti vagy veszélyezteti. Az engedély kiadásának további feltétele: a veszélyes állat természetes igényeinek biztosítása. Az engedélyben rendelkezni szükséges a feltétlen azonosíthatósgáról is. "Embervédelmi" szempontnak minosítheto az az eloírás, mely szerint a veszélyes állat tartójának gondoskodnia kell arról, hogy az állat közterületre vagy más magánterületére ne juthasson b e.
A veszélyes állatok körét külön jogszabály állapítja meg .
Természetvédelmi oltalom alatt nem álló veszélyes állat importjához a tervezett tartás helye szerint illetékes jegyzo, más esetben a természetvédelmi hatóság elozetes tartási engedélye szükséges. Az állat behozataláról értesíteni kell a természetvédelmi hatóságot és a rendorkapitányságot.
A jegyzo engedélye kell a veszélyes állat elidegenítéséhez, illetve felügyeletének átengedéséhez is. Az állat elhullását vagy eltunését haladéktalanul be kell jelenteni a jegyzonek .
A 23. §-hoz
Ha a veszélyes állat tartási engedélyének rendelkezéseit az állat tartója megszegi, úgy a jegyzo elrendelheti az állat elszállítását. A tulajdonos köteles fedezni a költségeket. Ha az állattartó gondoskodik a feltételek biztosításáról, úgy a veszélyes állatot részére vissza kell adni. Ha az engedélyben foglalt eloírásoknak nem tesz eleget, úgy a veszélyes állat végleges elhelyezésérol a jegyzo intézkedik.
A 24. §-hoz
A veszélyes állatot tartó felelosségére a Ptk. -nak a fokozott veszéllyel járó tevékenységet folytatókra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
Az állatkísérlet általános szabályai
A 25. §-hoz
A törvény alkalmazásában állatkísérletnek minosül a gerinces állaton fájdalommal vagy egészségkárosító hatással, avagy tartós idegi megterheléssel járó beavatkozás. A kísérlete mt inden esetben meghatározott célra és módon kell foganatosítani.
A állatkísérlethez engedély abban az esetben adható, ha az emberi vagy állati betegségek felismeréséhez és gyógyításához szükséges. Kivételesen egyéb tudományos cél eléréséhez is adható engdeély. Ezen túlmenoen az engedély kiadásának további feltétele: a tervezett kísérlettol újabb eredmény várható, vagy az korábbi kísérletek eredményének ellenorzésére felhasználható. A kísérlet módszerének korszerunek kell lennie .
Szépítoszer, dohány- és egyéb élvezeti termék, valamint fegyver eloállítása céljára engedély nem adható.
A 26-27. §-hoz
A törvény rendelkezik az állatkísérletek helyettesítésérol is. Amennyiben más megfelelo módszer is rendelkezésre áll, úgy olyan tudományos eljárást kell alkalmazni, amely nem teszi szükségessé az élo állaton végzett kísérletet. A kísérletezés során felhasznált állatok számát a feltétlenül szükséges mértékre kell szorítani. A vizsgálat módszerét úgy kell megválasztani, hogy az a legkisebb fájdalommal, károsodássajlárjon.
A 28. §-hoz
Az állatkísérletek során általános vagy helyi érzéstelenítést, fájdalomcsillapítást kell alkalmazni. Érzéstelenítés nélkül végzett vagy szenvedéssel járó kísérlet ugyanazon az állategyeden ismételten nem végezheto .
A 29-30. §-hoz
Az állatkísérlet végeztével a károsodott egyed életét kíméletes módon ki kell oltani. Az életben hagyott állat ellátásáról a kísérletet foganatosító intézmény köteles gondoskodni. A kísérlet minden szakaszában biztosítani kell az állat megfelelo egészségügyi ellátását és gondozását.
A nemzetközi gyakorlatnak megfeleloen állatkísérlet kizárólag szakirányú felsofokú végzettséggel rendelkezo felelos személy vezetésével végezheto.
A 31. §-hoz
Az állategészségügyi hatóság engedélyével szabad kísérleti célra állaott tenyészteni, tartani és ilyennel kereskedni. A tevékenységhez szakirányú végzettség és kello gyakorlat is szükséges. A tartás helye szerint illetékes állategészségügyi hatóság a kísérleti állatot tenyésztot, szállítót, valamint a tenyészto létesítménynt yilvántartásba veszi.
Kísérlet céljára kizárólag az erre a célra tenyésztett állat használható fel. Háziasított állat kóboregyedeit ilyen célra felhasználni nem szabad, a (2) bekezdésben leírt kivételek mellett.
Az állatkísérletek engedélyezése
A 32. §-hoz
Az állatkísérlet engedélyezése kérelemre történik. A beadványban meg kell jelölni a tervezett kísérlet tudományosan megalapozott indokait. A kérelmezonek nyilatkoznia kell arról, hogy a kísérlet korszeru végzéséhez szükséges szakszemélyzettel, berendezésekkel és egyéb eszközökkel rendelkezik.
A 33-34. §-hoz
A törvény értelmében valamennyi állatkísérletet folytató intézményben munkahelyi állatkísérleti bizottságot kell létrehozni. A bizottságban szakértok muködnek.
A munkahelyi bizottság elsodleges feladata: az intézményben folytatott állatkísérlet engedélyezése, ellenorzése. A bizottság jogosult - az intézmény belso állatkísérleti szabályozásának megsértése esetén - a kísérlet azonnali leállítására.
A 35. §-hoz
Az állatkísérletek részletes szabályait külön jogszabály állapítja meg.
Az állat szállítása
A 36-38. §-hoz
Általános szabályként írja elo a törvény, hogy az állatok mozgatásánál úgy kell eljárni, hogy az az állatnak ne okozzon fájdalmat, szenvedést avagy sérülést. Ennek a szabálynak kell érvényeüslnie az állat terelésénél, lábon hajtásánál, a szállítóeszközre való fel- és lerakásánál, valamint szállításánál egyaránt. Az állatszállítás során a szállítónak az élettani és viselkedési szükségleteket biztosítania kell, a szállításra való alkalmasságot az állategészségügyi hatóság igazolja.
Az állatszállítmányt kello jártassággal rendelkezo személynek kell kísérnie. Az állat kíméletét szolgálja az a szabály, mely szerint a vágóállat szállítása térben és idoben korlátozható.
Állatkert létesítésének és fenntartásának általános szabályai
A 39-40. §-hoz
Állatkert létesítését a természetvédelem illetékes állami területi szerve engedélyezheti kérelem alapján. A létesítés iránti kérelemnek tartalmaznia kell: az állattartás jogszabályban meghatározott feltételei, a rendszeres állatorvosi felügyelet és a karanténhelyiség biztosított, az állatkert vezetoje felsofokú képesítéssel, az állatgondozók szakirányú képzettséggel rendelkeznek. Alapítói nyilatkozatot kell tenni a tartós muködtetéshez szükséges vagyoni feltételek meglétérol.
Hasonló eloírásokat tartalmaza törvény az állatparkra, a vadasparkra, valamint a cirkuszi menazsériár a.
Az állatotthon létesítésének és fenntartásának általános szabályai
A 41. §-hoz
Az állatotthon és az állatmegorzo panzió létesítését a jegyzo engedélyezi. Az engedély kiadásának táalános feltétele: az állattartás jogszabályban meghatározott feltételei rendelkezésre állnak, valamint a rendszeres állatorvosi ellátás biztosított. Az állatotthon muködtetésének nem szabad sértenie a köznyugalmat. Az állatotthon vezetojének vagy alkalmazottjának megfelelo szakirányú végzettséggel kell rendelkeznie.
Az állatvédelmi feladatok pénzügyi fedezete
A 42. §-hoz
Az állatvédelmi feladatok pénzügyi fedezete három forrásból épül fel: a költségvetésnek e feladatra jelzett része, az állatvédelmi hozzájárulás és az állatvédelmi bírság. Külön törvény állapítja majd meg az állatvédelmi hozzájárulásra kötelezett termékek körét, a hozzájárulás mértékét valamint szabályait.
Az állatvédelmi bírság
A 43. §-hoz
Állatvédelmi bírságot köteles fizetni az, aki az állatok kíméletére, védelmére vonatkozó jogszabály vagy hatósági határozat szabályait megszegi. A bírságot kormányrendelet eltéro rendelkezése híján az állategészségügyi hatóság szabja ki, részleteirol kormányrendelet rendelkezik.
Az ügyész szerepe az állatvédelemben
A 44. §-hoz
Az ügyésznek három eszköze van: egyrészt a Btk-.ban meghatározottak szerint jár el buncselekmény elkövetése esetén, másrészt polgári pert kezdeményezhet tevékenységtol való eltiltás, vagy a tevékenységgel okozott kár megtérítése iránt, továbbá általános felügyeleti jogkörében eljárva közremuködik a hatóságok állatvédelmi eljárásai és döntései törvényességének biztosításában.
Záró rendelkezések
A 45. §-hoz
A törvény az állategészségügyi hatóság feladatává teszi az állatvédelmi jogszaáblyok megtartásának ellenorzését. A jogszabályi rendelkezések megsértése esetén az állattartót figyelmeztetheti, illetve intézkedhet annak felelosségre vonása iránt.
Kötelessége az állat fájdalom nélküli elpusztításáról is gondoskodni, ha annak továbbélés emegszüntethetetlen fájdalommal járna, s az állat tulajdonosa ismeretlen, vagy az állat elpusztításáról nem gondoskodik.
A 46. §-hoz
A törvény e rendelkezése szerint az állatokkal szembeni emberséges magatartásra való nevelést az oktatás és ismeretterjesztés eszközeivel is elo kell segíteni. E feladatok végrehajtását az állami és az önkormányzati szervek, valamint az oktatási intézmények kötelesek elomozdítani.
A 47. §-hoz
A földmuvelésügyi miniszter szakértoi testületet hoz létre a hatósági feladatok ellátáásnak elosegítése, valamint a társadalmi részvétel biztosítása érdekében. Az érintett szakmai szervezetek és országos állatvédo társadalmi szervezetek részvételével.
A 48. §-hoz
Az állatvédelmi jogszabályok megsértése esetén az állatvédelmi célú társadalmi szervezetek intézkedés megtételét kezdeményezhetik, az ilyen magatartástól való eltiltás iránt pert indíthatnak .
A 49. §-hoz
A törvény 1999. január 1-jén lép hatályba.
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
