|
Kilóg a "lóláp"
Audie 2010.01.19. 10:30
A beszélgetésből kiderült, hogy a legnagyobb probléma, a szakvélemény elkészítésének “sajátos” módjával van. (bár Kriska György furcsa tévedésnek minősítette, - mi mégis szándékosságot sejtünk. Mert a szakvélemény pusztán részleges talajtani vizsgálódásra szorítkozott, figyelmen kívül hagyva a lápi vegetációt. De a fő baj, hogy a szakértő ezeket a vizsgálatokat nem is a lápon, hanem az egyik közeli homokbucka gyepen végezte (két lápos terület közötti magaslaton). Viszont a kutató görök helyét a láp területén jelölte meg a szakvéleményében. Mivel a Környezetvédők megtalálták a temetetlen kutató gödröket így a “tévedés”-re (vagy inkáb csalásra?) fény derült.A hab a tortán, hogy a vizsgálatra nem hívták meg sem a felperes Tőzegtó Alapítványt, sem pedig a Természetvédelmi Főhatóság sem kapott értersítést. Sőt a láp tulajdonosa egy kis ügyeskedéssel megosztotta a terület tulajdonjogát, és a másik részt a felesége nevére íratta, (vagyis saját magát saját maga szomszédjává tette) ezzel megoldódott a “szomszédok” kötelező kiértesítésenek problémája is. Saját magát és feleségét értesítette a tulajdonos, a vizsgálat helyéről és idejéről.(ügyes! mondhatnánk)  Kilóg a "lóláp"
Az Auchan Dunakeszin terjeszkedni akar. A meglévő áruházát bővítené egy hasonló alapterületű áruházzal és egy újabb 2800 férőhelyes parkolóval. A Dunakeszi Önkormányzat ebben (ingyen és bérmentve?) támogatja.
Még az sem akadály, hogy a terület, melyet az Auchan el akar foglalni, egy védett láp. Mint tudjuk, a multi kultúra jellemzője, hogy sem a törvényességre, sem a környezetre, sem emberekre vagy az élővilágra, nincsen tekintettel, ha üzleti érdekeivel ellentétes. A multik semmi liyen eszköztől nem riadnak vissza, ha üzleti érdekeik érvényesítéséről van szó. Az Auchan is olyan buldózerként működik. Az önkormányzatot már a maguk mellé állították, (zsebre vágták?), bár a törvényesség körül vita bontakozott ki.
A terület egy tőzeg láp, s mint ilyen, a maga nemében elég ritka, épp ezért védett. (vagy csak volt 2003-ig!). A jelenlegi, maradék láp státusza 2003-ig, egy gyanús levélváltásig tartott. Murvai Zoltánnak - aki akkor a terület tulajdonosa volt - levelet küldött a Nemzeti Park akkori vezetője, Vas János országgyűlési képviselő, és kérte, hogy hívják fel mobilszámán a terület védettségével kapcsolatban. Majd nem sokkal ezt követően tévedésnek nyilvánították a terület védettségét. (?)
Az élővilágban gazdag területen élő ritka növények eszmei értéke eléri a 150 millió forintot. Körülbelül 50 féle védett madár faj, - pl. a jégmadár - fészkel itt, és többek között e területen él a mocsári teknős, a tőzeg páfrány is.
A környéken élők nem értenek egyet a multi terjeszkedési terveivel. Van aki úgy véli, hogy inkább szükségük van az ott élő vegetációra, mint egy olyan bevásárló központra, ami 10-év múlva összepakol és elmegy, s maga után egy beton placcot hagy. Amúgy meg zavarja őket a táj tönkretétele, a forgalommal járó zaj.
A környezetvédők szintén tiltakoznak, az érvényben lévő törvényre hivatkozva, mely minden lápnak védelmet nyújt. (ki tudja meddig még?) Ők már korábban is tiltakoztak, amikor, a nagy kiterjedésű láp jelentős részét még az M0-ás építésekor, 1998-ban betemették. Az útépítést jogi úton megtámadta a Levegő Munkacsoport, és pert is nyert Dunakeszi önkormányzatával szemben. A bíróság ugyan az út elbontására kötelezte az önkormányzatot, de a környezetvédők a természeti értékek végleges pusztulása miatt ezt már nem szorgalmazzák. - Milyen kár! (a szerk.).
Ez a jellemző módszer: előbb pusztít a multi, aztán meg már nincs mit helyrehozni. Tehát az utólagos bírói döntés ellenére is büntetlenül megúszható minden - nincs kockázat. S úgy tűnik az eredeti állapotot sem kell visszaállítani . (Mint az engedély nélküli építkezések, melyre utólag fennmaradási engedélyt adnak, hisz eső után köpönyeg!)
Az Auchan - bár a nyilvánosság elől bujkál - állítja, hogy nem sért jogszabályt, az illetékes hatóságra hivatkozva. Akik megállapították, hogy a láp, mégsem láp.
A Tőzegtó Alapítvány tagjai még decemberben észlelték, hogy jelölő karók tűntek fel a területen, amelyek vélhetően az áruház melletti csatorna (Óceán árok) elterelésének előkészítését szolgálták. Emiatt érdeklődtek, hogy a Közép-Duna-völgyi Környezet-, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségnél, hogy kértek-e vízkezelői hozzájárulást. Kiderült, hogy az Auchan valóban folyamodott ilyen engedélyért. (A vízügyi engedély birtokában a csatornát a láp túlsó végére terelhetik, és így eltűnik a természetes akadály az áruház és a még beépítetlen rész közt.) Mindeközben (még december közepén) a Jövő nemzedékek országgyűlési biztosa, arra kérte az Auchant, hogy a végleges ajánlásának kiadásáig ne készítsen elő építkezést a dunakeszi láp területén. Sarkadi Márton szerint az áruház nyilatkozatában mégis tartotta magát eredeti szándékához.
Mivel az illetékes hatóság legutóbbi igen sajátos vizsgálatában megállapította (sicc), hogy az ingoványos terület nem láp, a Tőzegtó Alapítvány (a környezetvédők egy csoportja) beperelte a szakvéleményt készíttető főfelügyelőséget.
Az M1 január 13-kai Ma Reggel című műsorába hívta Sztipán Orsolyát a főfelügyelőség szóvivőjét, és Kriska György biológust (akinek a régióról publikációi jelentek meg, és könyvet is írt a területről)
A beszélgetésből kiderült, hogy a legnagyobb probléma, a szakvélemény elkészítésének “sajátos” módjával van. (bár Kriska György furcsa tévedésnek minősítette, - mi mégis szándékosságot sejtünk. Mert a szakvélemény pusztán részleges talajtani vizsgálódásra szorítkozott, figyelmen kívül hagyva a lápi vegetációt. De a fő baj, hogy a szakértő ezeket a vizsgálatokat nem is a lápon, hanem az egyik közeli homokbucka gyepen végezte (két lápos terület közötti magaslaton). Viszont a kutatógödrök helyét a láp területén jelölte meg a szakvéleményében.
Mivel a Környezetvédők megtalálták a temetetlen kutató gödröket így a “tévedés”-re (vagy inkáb csalásra?) fény derült. Megjegyezzük, hogy S. Nagy László, az igazságügyi szakértő “szakvéleménye” szöges ellentétben áll 6 másik szakvéleménnyel, melyeket vizsgálatait viszont valóban az inkriminált területen végeztek.
A hab a tortán, hogy a vizsgálatra nem hívták meg sem a felperes Tőzegtó Alapítványt, sem pedig a Természetvédelmi Főhatóság sem kapott értesítést. Sőt a láp tulajdonosa egy kis ügyeskedéssel megosztotta a terület tulajdonjogát, és a másik részt a felesége nevére iíatta, (vagyis saját magát saját maga szomszédjává tette) ezzel megoldódott a “szomszédok” kötelező kiértesítésének problémája is. Saját magát és feleségét értesítette a tulajdonos, a vizsgálat helyéről és idejéről.(ügyes! mondhatnánk)
A területet a 90-es évek végén privatizálták, s mily meglepő (vagy mégsem?) a helyi TSZ elnöke kapta meg kárpótlási jegyért, bagóért. Majd az M0-ás építése miatt felértékelődött a terület.
Ráadásul, noha a láp, mint minden Magyarországon fellelhető láp védettséget élvez, (akár bejegyezték ezt a földhivatalnál, akár nem), és ebből adódóan, NEM BEÉPÍTHETŐ. Épp emiatt a helyi önkormányzati testület is megsértette a törvényt, amikor beépíthetővé nyilvánította.
Egyelőre az Auchan építési engedélyét még nem vonták vissza, csak a vízjogi létesítmény iránti kérelmét utasították el, - eddig kétszer is. (vagyis csak az az óceán árok elterelésére nincs jelenleg engedélye az Auchannak)
Az üggyel az Index, és több Tv csatorna is foglalkozott pár nappal korábban:
…
Mint írták, "Vas János politikai karrierje építése végett távozott posztjáról, és civilek újra kezdeményezték a láp védetté nyilvánítását. Megbízták a Duna-Ipoly Nemzeti Parkot (DINP), amely úgy találta, hogy a lápnak kinéző terület az láp. A szakvéleményt megtámadta a terület akkori tulajdonosa és Dunakeszi polgármestere is. Elfogultság miatt a DINP-t kizárták, és a Bükki Nemzeti Parkra bízták a vizsgálatot, ami ugyanezt az eredményt hozta meg.
Az ő döntésüket is megtámadták, mivel szakvéleményében nem tüntetett fel a GPS-pontokat.
Ekkor lépett a színre a másodfokú hatóság, az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség kirendelt független igazságügyi szakértője. S. Nagy László szakvéleményében előre leszögezte: „A láp jellegének meghatározása – többször – a vita tárgyát képezi, amelynek egyik oka a lápra vonatkozó jogszabály túl általános megfogalmazása. (? érdekes jogszabály értelmezés) Egy komplex adottságú terület jogi jellegű megítélése vitatható” – szögezte le tanulmányában a szakértő, hogy ő a jogszabálynál is jobb szempontok szerint fogja szemrevételezni a területet.
Bár az autonomitás egy szakértőnél leginkább erény, a jogi alapoktól való elszakadás szokatlanul nagy önállóságra vall. S. Nagy szakvéleményében meg is fogalmazza az egyszerű, jog szerint eljáró szakértőnél sokkal holisztikusabb nézőpontját: a láp „jól felismerhető lényegét” kívánja megragadni. Amelyet S. Nagy nem talált meg a területen, ezzel szabad utat engedve az áruház építkezéseinek.
A civilek nyomozása szerint ugyanakkor a szakértő a láptól távolabbi, füves területen vett mintákat, majd a mintavételi helyeket a láp területére jelölte be. Mindez csak papíron tűnik egyébként bonyolult, szakértői kérdésnek.
Ha megtekinti a civilek által készített filmet, kiderül, hogy a láp az egy olyan dolog, amibe az ember derékig belesüllyed, és így józan ésszel nem mondható rá, hogy az valami más."
…
"A civil szervezet képviselője hangsúlyozta, hogy az építkezést nem lesz könnyű megakadályozni, mivel Dunakeszi önkormányzata is az Auchan oldalán áll. Nekik is érdekük, hogy minél több területet minősíthessenek át beépíthetővé. Ráadásul ha a láp védett marad, az önkormányzatnak kell az áruház kárát megfizetni, hiszen az ő, a beruházásnak zöld utat adó határozatuk alapján vette meg a területet az Auchan.
Audie Rácz Era
videók:
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
