Harci kutyák, veszélyes „emberek”
SZ.M. 2011.03.13. 22:43
Nos, ha már gyermekkorban állatkínzásra vetemedik valaki, joggal tarthatunk attól, hogy felnőtt korára is antiszociális érzéketlen „képződmény” marad, aki igen nagy sansszal előbb-utóbb a társadalom tagjaival és a törvénnyel is összeütközésbe fog kerülni újfent. Nem tudom, hogyan válnak ilyen lelketlenné gyerekek, abban azonban bizonyosak lehetünk, hogy nevelésük körül valami nagyon nincs rendjén. A szülők felelőssége mindenesetre nem kétséges. Első esetünkben sajnos az elkövetők kilétét még nem is gyanítják, de reménykedünk abban, hogy az ilyen veszélyes viselkedés nem marad büntetlenül. Azonban nem szabad megfelejtkeznünk arról, hogy a kutyák nem vérszomjas agresszorokként születnek, az „ember” az, aki ilyenné teszi őket!
Harci kutyák, veszélyes „emberek”
Gyors egymásutánban két olyan esemény is történt, amely mellett nem mehetünk el szó nélkül.
Az állatkínzás egy fajtájáról van szó, még pedig a kutyaviadalról. Hazánkban ugyan az Állatvédelmi Törvény is tiltja az ilyen viadalok rendezését, azonban ez esetre is érvényes a mondás: pénz beszél, a kutya ugat
Jókora pénzösszegek cserélnek gazdát a fogadásokon. Elgondolkodtató ebben az, hogy miféle ferde hajlamú, lelketlen emberek azok, akik ilyen rendezvényekre járnak. És miféle „tenyésztők”, akik erre kondicionálják a kutyákat. hogy nem állatbarátok az egészen bizonyos.
A napokban találtak Pestlőrincen egy kutyust, melyen a sérüléseiből megállapíthatóan, harci kutyák „gyakoroltak”. A feltehetőleg a késsel ejtett sebeken túlmenően a harci kutyák által ejtett súlyos sérülések borították a szerencsétlen áldozat testét. A lábán pedig vélhetően szöges drót által okozott mély sérülést is találtak, mely miatt fennállt a veszély, hogy a lábát elveszíti. A vérző, végsőkig elgyötört kutyust az Illatos úti telep munkatársai vették védelmükbe, és részesíttették sürgős orvosi ellátásban.
Ám nem csak Budapesten, hanem Komárom-Esztergom megyében, Ácson is történt egy hasonló eset, ahol szintén arra gyanakodnak, hogy a kikötözött védtelen kutyára harci ebeket uszítottak. Szerencsére ez a kutyus is életben maradt. Természetesen feljelentés mindkét esetben történt. Ez utóbbi esetben az eddigi nyomozás gyanúja szerint három fiatalkorú volt az elkövető.
Nos, ha már gyermekkorban állatkínzásra vetemedik valaki, joggal tarthatunk attól, hogy felnőtt korára is antiszociális érzéketlen „képződmény” marad, aki igen nagy sansszal előbb-utóbb a társadalom tagjaival és a törvénnyel is összeütközésbe fog kerülni újfent.
Nem tudom, hogyan válnak ilyen lelketlenné gyerekek, abban azonban bizonyosak lehetünk, hogy nevelésük körül valami nagyon nincs rendjén. A szülők felelőssége mindenesetre nem kétséges.
Első esetünkben sajnos az elkövetők kilétét még nem is gyanítják, de reménykedünk abban, hogy az ilyen veszélyes viselkedés nem marad büntetlenül.
Azonban nem szabad megfelejtkeznünk arról, hogy a kutyák nem vérszomjas agresszorokként születnek, az „ember” az, aki ilyenné teszi őket!
SZ. M.
|