Állatvédőrség
SZRTI - SZ. M. 2011.05.01. 20:00
Minden törvény annyit ér, amennyit betartanak, vagy betartatnak belőle! Ez a törvény momentán fabatkát sem ér, pusztába kiáltott szó! Ha mégis eljut egy-egy ügy a bíróságig, maguk a törvény emberei azok, akik nem szereznek érvényt neki. Pedig tapasztalhattuk épp elégszer, hogy aki képes az állatkínzására, az bizony egyéb aljasságoktól sem riad vissza! Miért is? Mert aki, képes arra, hogy öncélúan visszaéljen saját lehetőségével, kiszolgáltatottat, gyengét bántalmazzon, akár tettleg, akár mentálisan, az maga is egy erkölcsi hulladék, elferdült értékrenddel. Túl sok rossz eseményt láthatunk, hallhatunk akár szűkebb vagy tágabb környezetünkben is. Sokan próbálnak is változtatni, segíteni rajta, ám a szép szó, vagy puszta fenyegetés nem elegendő. A sok-sok állatmenhely és állatsegítő pedig olyan mindennapos pénz- és támogatás hiánnyal küzd, mely szinte ellehetetleníti munkáját. Óriási szerencse, hogy a számtalan rossz példa ellenére az emberek nagy része pozitívan, sőt segítőszándékkal áll az állatvédelemhez. Azonban van néhány dolog, amiről nem felejtkezhetünk meg. A szeretet önmagában még kevés, rosszul szeretni pedig káros. A helyes sorrend az. Márpedig hatékonyan védeni állatainkat, környezetünket, csak szervezetten, összehangoltan és szakértelemmel lehet. Nos, ezt hivatott szolgálni, megvalósítani és összefogni az ÁLLATVÉDŐRSÉG.
ÁLLATVÉDŐRSÉG
Ez év április 28-án ÁLLATVÉDŐRSÉG néven, hivatalos formában is létrejött egy eddig példátlanul széleskörű összefogás.
Az állatvédelem hazánkban olyan akut probléma, melyet egyfelől a kormányzati, vezetői, önkormányzati szinten tanúsított nemtörődöm hozzáállás (nyomásra a szépségtapaszok ragasztgatása – lásd Állatvédelmi Törvény), másfelől a mindennapok emberének felelőtlen ostobasága, vagy szándékos aljassága tett azzá, s jellemez mind a mai napig.
Azt tapasztaljuk, hogy bármely hivatal, vagy olyan közintézmény, melynek amúgy feladata lenne a megoldás, csak abban az esetben tesz bármit is, ha van köztük elegendő számú, vagy elég fajsúlyos személy, aki valóban szívén viseli az állatok, a természet, vagy a környezet védelmét.
Ezzel egyidejűleg pedig nagyon sok civil személy, felelős ember, viszont heroikus, egyenlőtlen, sokszor eredménytelen küzdelmet vív, hogy mentse, ami menthető. Ők gyakorta magukra maradnak, vagy egymást támogatva küzdenek, küszködnek, szétszórtan az ország számos pontján.
Térjünk vissza egy pillanatra az Állatvédelmi Törvényre.
Mondhatnák sokan, az állam a törvényhozás megtette a kötelességét. Mondhatnák ugyan, de akkor hazudnánk! Azon túlmenően, hogy a törvény csak hosszú évek folyamatos nyomására született meg, semmiféle igazi megoldást nem jelent.
Minden törvény annyit ér, amennyit betartanak, vagy betartatnak belőle!
Ez a törvény momentán fabatkát sem ér, pusztába kiáltott szó! Ha mégis eljut egy-egy ügy a bíróságig, maguk a törvény emberei azok, akik nem szereznek érvényt neki.
Pedig tapasztalhattuk épp elégszer, hogy aki képes az állatkínzására, az bizony egyéb aljasságoktól sem riad vissza!
Miért is? Mert aki, képes arra, hogy öncélúan visszaéljen saját lehetőségével, kiszolgáltatottat, gyengét bántalmazzon, akár tettleg, akár mentálisan, az maga is egy erkölcsi hulladék, elferdült értékrenddel.
Túl sok rossz eseményt láthatunk, hallhatunk akár szűkebb vagy tágabb környezetünkben is. Sokan próbálnak is változtatni, segíteni rajta, ám a szép szó, vagy puszta fenyegetés nem elegendő. A sok-sok állatmenhely és állatsegítő pedig olyan mindennapos pénz- és támogatás hiánnyal küzd, mely szinte ellehetetleníti munkáját.
Óriási szerencse, hogy a számtalan rossz példa ellenére az emberek nagy része pozitívan, sőt segítőszándékkal áll az állatvédelemhez. Azonban van néhány dolog, amiről nem felejtkezhetünk meg. A szeretet önmagában még kevés, rosszul szeretni pedig káros. A helyes sorrend az.
Márpedig hatékonyan védeni állatainkat, környezetünket, csak szervezetten, összehangoltan és szakértelemmel lehet.
Örüljünk hát az „újszülöttnek”, segítsük első bizonytalan lépéseiben, és támogassuk, hogy egészséges felnőtté érjen!
A Cerberos Állatvédő Egyesület már 2009-ben megkezdte az Állatvédőrség létrehozását a Fehérkereszt Állatvédő Ligával, majd kezdeményezésükhöz csatlakozott az Országos Rendőr-főkapitányság, az Országos Polgárőr Szövetség, az International Police Association Magyar Szekciója, a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete és számos állatvédő szervezet is. Most a Cerberos Állatvédő Egyesület működteti az Állatvédőrség Cerberos Munkacsoportját, mely az állatvédőrök gyakorlati képzéséért és koordinálásáért felel, míg a Fehérkereszt Munkacsoporthoz tartozik a jogi-elméleti képzés és a lobbi tevékenység.
Bár már 2011. február 24.-én létre jött az ÁLLATVÉDŐRSÉG, a hivatalos születésnapja április 28.
Megszületésénél bábáskodtak a fenti szervezetek, valamint a Közterület-felügyelet, több állatvédő szervezet, néhány média, művész, sportoló és sok-sok civil aktivista.
Sz.M. – Szabad Riport Tudósító Iroda,
EMM – Nemzeti Kutyás Őrség
|