|
Állatvédelmi Tv. 3 rész
2009.11.13. 13:49
Ávédelmi tv. V-XI. fejezet
V. fejezet
AZ ÁLLAT SZÁLLÍTÁSA
36. § (1) Az állat terelésénél, lábonhajtásánál, a szállítóeszközre való fel- és lerakásnál, valamint szállításánál úgy kell eljárni, hogy az az állatnak ne okozzon fájdalmat, szenvedést vagy sérülést.
(2) A célállomáson az állat kirakását haladéktalanul meg kell kezdeni.
37. § (1) Az állat élettani szükségleteinek kielégítéséhez szükséges feltételeket a szállítónak biztosítania kell, viselkedési szükségleteire pedig figyelemmel kell lennie.
(2) Az állatot olyan szállítóeszközön kell szállítani, amely annak sérülést nem okozhat, és megvédi az idojárás káros hatásaitól.
(3) Ha az állat szállítása során gondozást igényel, olyan kello jártassággal rendelkezo személynek kell kísérnie, aki alkalmas a gondozási teendok ellátására.
38. § (1) Az élo állat közúton, vasúton, vízi úton, illetve légi úton történo szállításának, továbbá postai úton való továbbításának részletes szabályait külön jogszabály, nemzetközi viszonylatban nemzetközi egyezmény állapítja meg.
(2) A vágóállat szállítása térben és idoben korlátozható.
VI. fejezet
ÁLLATKERT
Az állatkert létesítésének és fenntartásának általános szabályai
39. § (1) Állatkert létesítését a természetvédelem illetékes állami területi szerve engedélyezi.
(2) Az engedély kiadásának általános feltételei:
a) az állattartás jogszabályban meghatározott feltételeinek teljesítése, a rendszeres állatorvosi felügyelet és az elkülönítés (karantén) lehetoségének biztosítása;
b) az állatkert vezetoje rendelkezik felsofokú képesítéssel;
c) az állatgondozók rendelkeznek szakirányú képzettséggel;
d) alapítói nyilatkozat a tartós muködtetéshez szükséges vagyoni fedezet meglétérol.
(3) Az állatkert létesítése iránt benyújtott kérelemhez csatolni kell az állat-egészségügyi hatóság szakhatósági hozzájárulásával együtt az állattartási szabályzatot.
40. § (1) Az állatpark (szafari park), vadaspark, menazséria létesítésére – ha külön jogszabály másként nem rendelkezik – a 39. § rendelkezéseit kell megfeleloen alkalmazni.
(2) A cirkuszi állatokra, a bemutatás céljaira tartott állatokra, továbbá az állatforgalmazásra és állatkereskedésre külön jogszabály eltéro szabályokat és további feltételeket állapíthat meg.
VII. fejezet
Az állatpanzió és állatmenhely létesítésének és fenntartásának általános szabályai
41. § (1) Állatpanzió és állatmenhely (a továbbiakban együtt: állatotthon) létesítését az állatotthon tervezett helye szerint illetékes jegyzo engedélyezi.
(2) Az (1) bekezdés szerinti engedély akkor adható meg, ha
a) az állattartás jogszabályban meghatározott feltételei tartósan és folyamatosan rendelkezésre állnak;
b) a rendszeres állatorvosi ellátás biztosított;
c) az állatotthon muködtetése nem sérti a köznyugalmat;
d) az állatotthon vezetoje vagy a (3) bekezdés szerinti muködési szabályzatban megjelölt felelos személy szakirányú végzettséggel rendelkezik;
e) a tartós muködtetéshez szükséges vagyoni fedezet biztosított.
(3) Az állatotthon létesítése iránti kérelemhez – a külön jogszabályban meghatározottakon túlmenoen – mellékelni kell az állatotthon muködési szabályzatát.
(4) Az (1) bekezdésben meghatározott engedélyezési eljárásban az állat-egészségügyi hatóság, a közegészségügyi hatóság szakhatóságként muködik közre.
(5) Az állatotthonok létesítésére vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály állapítja meg.
VIII. fejezet
Az állatvédelmi feladatok pénzügyi fedezete
42. § (1) Az e törvény szerinti állami feladatok ellátásának, valamint az önkormányzati feladatok támogatásának állami pénzügyi forrásai:
a) a központi költségvetésben állatvédelemre eloirányzott pénzösszegek,
b) az állatvédelmi hozzájárulás,
c) az állatvédelmi bírság.
(2) Az állatok védelmével kapcsolatos feladatok ellátásához állatvédelmi hozzájárulást kell fizetni. Az állatvédelmi hozzájárulásra kötelezett termékek körét, a hozzájárulás mértékét, valamint fizetésének és felhasználásának szabályait külön törvény állapítja meg.
IX. fejezet
Állatvédelmi bírság
43. § (1) Aki tevékenységével vagy mulasztásával az állatok kíméletére, védelmére vonatkozó jogszabály vagy hatósági határozat eloírását megsérti – magatartásának súlyához, ismétlodéséhez igazodó – állatvédelmi bírságot köteles fizetni.
(2) Az állatvédelmi bírságot – ha kormányrendelet másként nem rendelkezik – az állat-egészségügyi hatóság szabja ki.
(3) Az állatvédelmi bírság kiszabására az állat-egészségügyi hatóságnak az (1) bekezdésben meghatározott magatartásról történt tudomásszerzését követo egy éven túl nincs lehetosége. Az elkövetéstol számított öt éven túl nem szabható ki bírság, kivéve, ha a magatartás jogszerutlen állapot fenntartásával valósul meg. Ebben az esetben az elévülés mindaddig nem kezdodik meg, amíg a jogszerutlen állapot fennáll.
(4) A bírság megfizetése nem mentesít más következmények alól.
(5) Az állatvédelmi bírság mértékét, megállapításának módját, a kiszabására és felhasználására vonatkozó részletes szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg.
X. fejezet
Az ügyész szerepe az állatvédelemben
44. § (1) Az ügyész a büntetoeljárási törvényben meghatározottak szerint jár el az állatok kíméletének és
védelmének Bünteto Törvénykönyvben tilalmazott módon való megsértése ellen.
(2) Az állatok kíméletére és védelmére vonatkozó jogszabályok megsértése esetén az ügyész is jogosult keresetet indítani a tevékenységtol való eltiltás, illetoleg a tevékenységgel okozott kár megtérítése iránt.
(3) Az ügyész törvényességi felügyeleti jogkörében eljárva, a rá vonatkozó jogszabályok alapján közremuködik a hatóságok állatvédelmi eljárásai és döntései törvényességének biztosításában.
XI. fejezet
Záró rendelkezések
45. § (1) Az állat-egészségügyi hatóság köteles az állat életének fájdalom nélküli kioltásáról gondoskodni, ha annak továbbélése megszüntethetetlen vagy csillapíthatatlan szenvedéssel járna, az állat meggyógyulása nem várható, az állat tulajdonosa ismeretlen, illetve nincs, továbbá vadon élo állat esetében az egyed szabadon élésre alkamatlan.
(2) Állat életének a kioltását az állat tulajdonosa, a jegyzo, illetve a természetvédelem állami területi szerve kezdeményezheti.
46. § (1) Az állatokkal szembeni megfelelo magatartásra, gondoskodásra nevelést, az állatok megismerését az oktatás és ismeretterjesztés eszközeivel is elo kell segíteni.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feladatok végrehajtását az állami és önkormányzati szervek, valamint az oktatási intézmények kötelesek elomozdítani.
47. § A földmuvelésügyi miniszter az állatvédelmi hatósági feladatok ellátásának elosegítésére, valamint a társadalmi részvétel biztosítása érdekében szakértoi testületet hoz létre. A testületben biztosítja az érintett szakmai szervezetek és a bejegyzett országos állatvédo társadalmi szervezetek részvételét.
48. § (1) Az állatvédelmi jogszabályok megsértése miatt az állatvédelmi célú társadalmi szervezetek jogosultak fellépni, és az állami szervektol, önkormányzatoktól a megfelelo és hatáskörükbe tartozó intézkedés megtételét kérni.
(2) Az állatvédelmi jogszabályok megsértése miatt – az ilyen magatartástól való eltiltás iránt – a bíróság elott az (1) bekezdésben megjelölt szervezet pert indíthat.
49. § (1)–Ez a törvény 1999. január 1-jén lép hatályba.
(2) A háztartásban élelmezési célra levágott sertés, juh és kecske kábítására vonatkozó rendelkezést a
hatálybalépéstol számított négy év után kell alkalmazni.
(3) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy
a) az állatvédelmi bírság mértékét, kiszabásának és felhasználásának részletes szabályait,
b) a jegyzo állatok védelmével, valamint az állatok nyilvántartásával kapcsolatos részletes feladat- és hatáskörét rendeletben állapítsa meg.
(4) Felhatalmazást kap
a) a miniszter, hogy a szakértoi testület létrehozására, muködtetésére vonatkozó részletes szabályokat, a
mezogazdasági haszonállatok sajátos tartási szabályait, a vágóállatok körét, az állatok levágásának és leölésének részletes szabályait,
b) a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter, hogy a miniszterrel és a muvelodési és közoktatási
miniszterrel, a belügyminiszterrel együttesen, a veszélyes állatok körét, tartásuk részletes feltételeit, a veszélyes állattá nyilvánítás feltételeit, az állatkert és az állatotthon létesítésének, muködésének és fenntartásának részletes szabályait,
c) a muvelodési és közoktatási miniszter, hogy a belügyminiszterrel, a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszterrel, valamint a miniszterrel együttesen, a cirkusz (menazséria) létesítésének, muködésének és fenntartásának részletes szabályait,
d) a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter, hogy a miniszterrel együttesen az állatszállítás részletes
szabályait,
e) a muvelodési és közoktatási miniszter, hogy a miniszterrel, az ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi
miniszterrel, a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszterrel, valamint a népjóléti miniszterrel együttesen a törvény végrehajtásához szükséges képesítési feltételeket,
f) a miniszter, hogy a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszterrel, az ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi szabályait rendeletben állapítsa meg.
50. § E törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai közötti társulás létesítésérol szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében a Megállapodást kihirdeto 1994. évi I. törvény 79. §-ával összhangban az Európai Közösségek következo jogszabályaival összeegyeztetheto szabályozást tartalmaz:
— a Tanács 78/923/EGK határozata: Európai Egyezmény az állatok védelmérol a mezogazdasági állattartás során;
— a Tanács 88/306/EGK határozata: Európai Egyezmény a vágóállatok védelmérol;
— a Tanács 88/166/EGK irányelve a ketrecben tartott tojótyúkok védelmének minimális követelményeirol;
— a Tanács 91/628/EGK irányelve az állatok szállítás közbeni védelmérol;
— a Tanács 91/629/EGK irányelve a borjúk védelmének minimális követelményeirol;
— a Tanács 91/630/EGK irányelve a sertések védelmének minimális követelményeirol;
— a Tanács 93/119/EGK irányelve az állatok védelmérol levágásukkor .
Göncz Árpád s. k. Dr. Gál Zoltán s. k.
a Köztársaság elnöke az Országgyulés elnöke
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
